Érdekességek a karate világában

"Eddzél teljes szíveddel, teljes lelkeddel, és soha ne próbáld megmagyarázni a hibáidat! Az igazi gyakorlás nem szavakkal történik, hanem az egész testtel!"

(Funakoshi Gichin)

I. A JUDO ÖT ELVE

A régi Kodokanban a felvételi követelményeket öt parancsolatban fogalmazták meg, melyeket a judo alapításának időszakában a tanítványok még saját vérükkel írták alá:

1. Ha felvesznek a a Kodokanban, egy gyakorlást sem fogok komoly ok nélkül kihagnyi.

2. Nem fogok semmilyen formában ártani iskolámnak.

3. Engedély nélkül nem fogom a mester  által rám ruházott titkokat másoknak sem elmondani, sem megmutatni.

4. Engedély nélkül nem fogok judót oktatni senkinek.

5. Kezdetben tanítványként, majd mesterként is maradéktalanul be fogom tartani a dojo szabályait.

A shotokan karate 20 alapelve is hasonló gondolatokon alapszik. Azok az emberek, akik e szerint a rend szerint éltek és élnek tudnak eljutni a harcművészet legmagasabb szintjére.

Azok az emberek akik csak azt teljesítik, ami számukra fontos ők rossz úton járnak, és az igazi tanítók feladata,hogy őket helyes útra tereljék. Ennek korlátot szab azonban a tanuló tudata,mely ha nem mutat alázatot a harcművészet iránt soha nem lesz képes a tanítást befogadni.

Az alázatot belülről szívből kell érezni a harcművészet iránt. Sokan ezt az alázatot emberek közötti megalázkodásnak, hatalommal való visszaélésnek, nagyképűségnek veszik. Akik ezekekkel a gondolatokkal saját elméjükben nem tudnak megbirkózni soha nem vállnak harcművésszé.

II. A KARATE HÚSZ ALAPELVE ( GICHIN FUNAKOSHI )

1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.

2. A karatéban nincs első támadás.

3. A karate az igaz elveket szolgálja.

4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.

5. A technikánál előbbre való a szellem.

6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.

7. A hiba hanyagságból ered.

8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dojo-ban van jelen.

9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.

10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.

11. A karate olyan, mint a forró víz – ha nem ég alatta a tűz, kihűl.

12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.

13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass!

14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás

15. Kezedet és lábadat kardként használd.

16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.

17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.

18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.

19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.

20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

III. A SENSEI

A Karate mai életében nagyon sok sensei van. Ezek a nidan, sandan, yondan senseiek hirtelen kinőttek az ismeretlenből. A Budo a harmónia és a béke útját tanítja.Nem hiszem hogy a yuhdansha fokozatúak ( 1-4 danig harcost jelent) képesek lennének olyan szintü emberi tulajdonságokat felmutatni melyek a kodansha fokozathoz kötöttek. A Butokukai danfokozatok un. lelki fokozatot ért a kodansha fokozatok esetében.

A BUDO TECHNIKAI SZINTJEI  (YUDANSHA)

1.dan(sen)                                   - az Út keresése         

2.dan(so no sen)                         -az Út kezdete  

3.dan                                             - az elismert tanítványok fokozata

4.dan(sen no sen)                      - a technikai szakértelem megszerzése

A BUDO LELKI FOKOZATAI (KODANSHA)

5-6.dan(kokoro)                        -tudás fokozatai

7-10.dan (iri kokoro)                -a kiforrotság fokozatai

A Butokukai 1895-ben alapított intézet mely a Japán kormány megbízásából ellenőrizte a bujutsu különböző irányait.A fenti felosztást használják. A fentiek alapjánérthetö hogy a sensei megszólítás kit illet meg.

 A budo fekete öves fokozatai 2 csoportra oszthatóak:

1. Yudansha. Itt az 1.-4. dan fokozatokat jelöljük meg.

2. Kodansha 5.-10. dan fokozatig

Renshi    godan (5. dan), 30 éves kortól

             rokkudan (6. dan), 35 éves kortól      

Kyoshi  schichidan (7. dan), 42 éves kortól

              hachidan (8. dan), 50 éves kortól

Hanshi   kudan (9. dan), 60 éves kortól

              Judan (10. dan), 70 éves kortól

A ha szó úton tanuló gyakorlót jelent. A kodansa fokozatok önálló tanítói azaz sensei fokozatok.

A kodansa fokozaton belül megkülönböztetjük a kokoro és az iro kokoro fokozatokat.

Ezen belül különböztetjük meg: renshi, kyoshi, hanshi (shihan) fokozatokat.

Kokoro: a mesterfokozat első szintjét 30 és 42 éves kor között érhető el. Az 5. és 6. dan fokozatot renshinek nevezzük, de nem csak karate tudást feltételez, hanem hatalmas élettapasztalatot követel meg a budo terén. Csak a szellemileg megfelelően érett ember éri el ezt a fokozatot. Ez az öntökéletesítés mértéke, melyből KIEMELENDŐ AZ ELŐÍTÉLET ÉS A NYERESÉGELVŰ SZEMLÉLET LEKÜZDÉSE.

Ez a kokoro szó jelenti elsőként az érettséget. Kokoro =  tudatossággal  bíró ember.

Azon művészet része, melyet gyakorol. Ezen a szinten nincs késlekedés, önsajnálat, sajnálkodás. Ez a fokozat a tökéletes önfeláldozást jelenti. Élete jelentős részét a karaténak áldozza, mélyíti tudását, továbbfejlődik, mivel a fejlődés csak a feltétel nélküli átadáson érhető el. Az elvárások nélküli átadásban önmagát mélységében megismeri, és az a megértés különbözteti meg a yudanshatól (harcostól).

Ő is rendszeresen gyakorolja a technikát, de már teljesen mentes az önösségtől. A yudansháknak szükségük van harcra, megmérettetésre, mert még az önösség igájában, az ego fogságában vannak. Az hiszik, hogy csak ezen keresztül növekedhetnek. A renshi túl van ezen az úton és megfelelő tapasztalatok birtokában van, és így az önös ego érdekeit feladja.

Ez a szint nem érhető el a technika gyakorlásával, ha az emberi tartást, viselkedést érintő tanácsokat a yudansha nem fogadja el, és csak zavarodottsághoz vezet ez a tévút.

A yudanshanák bíznia kell tanítójában, aki mélyebb tudással rendelkezik,mert ha ez a bizalom nem áll fent a yudansha tudatlanná válik, mivel nem fogadja be a renshi útmutatását.

A renshi tökéletesen azonosult az úttal, és tanítójával önös érdektől mentes tiszteletteljes, belsőséges viszonyt alakít ki, melyben saját magát korlátozza.

 „ Ha azt akarod, hogy a renshi tanítód legyen előtte szükséges, hogy a barátoddá válljon. Ha úgy megtudja neked mondani az igazságot, hogy nem érezd magad megsértve, s ha mindezt szívedben lehetővé teszed, akkor valódi tanítód lesz”.

 IRO KOKORO

A karate legmagasabb mesterfokozatai. 42-50 év között érhető el a kyoshi, amikor az ember önfegyelme a legmagasabb fokon van. A külvilág torzítatlan felismerésére való készségét sajátítja el.

60 év fölött 9. dan, 70. év fölött a 10. dan a hanshi (shihan). Ezek a fokozatok a karate legtökéletesebb fokozatai, a végső mesterfok, az abszolút tökéletesség.

Hanshi belső és külső világgal tökéletes harmóniában él. Gyakorlása maga az egység. Leküzdötte a birtoklás, az elismertség vádját és a halálfélelmet is. Fizikai megnyilvánulásai tiszták, szelleme tökéletes és útja vége előtt arra törekszik, hogy valakinek művészetét átadhassa.

A renshi és kyoshi a karate piramis csúcsán álló személy.

A hanshi már ezen kívül van, nem feladata tanítani, csupán a renshi és kyoshi fokozatúakat beavatja az utolsó lépésekbe. Látása túlmutat mindazon, melyet a kevésbé tapasztaltak még fontosnak tartanak. Ezen a területen mindent ismer, ám ezeket a területeket soha nem fedi fel más előtt, senkit nem javít, nem oktat. Feladata pusztán a várakozás, hogy tanítványai megismerjék őt. Az Én tökéletes leküzdése nélkül ez lehetetlen.

A hanshi felhőtlen derűje, Énségen túllépet tökéletes alázata, melyet ő maga kinyilvánít mindenkivel szemben, és megtéveszti az önhitteket, elrejti előlük a valódi igazságot.

Az a képesség, hogy felismerjük, hogy a hanshi a szellemi fejlődés legfelsőbb fokát érte el, nem minden ember számára adatik meg.

A hanshi figyelheti az oktatást és csak az egyes ember, aki megtanult látni, az tud hozzá fordulni. Csak akkor válik számára elérhetővé a hanshi , ha már olyan szintet ért el, mely biztosítja számára, hogy megszabaduljon egojától és átélte már az út mutatta élet tapasztalatokat. Csak az ilyen típusu személyes kapcsolatokon keresztül történhet meg a harcművészet láncszemeinek egymásba fűzésbe. Ezt nevezzük ISHIN DENSHIN , vagyis szívtől szívig történő átadásnak.

IV. Kogaku shin „Tartsd tanulásra nyitottnak szellemed”.

A tanulónak kell a tanulást helyes előfeltételeit kialakítani magában.

A tanulók maguk döntenek olyan kérdésekben mi a fontos és mi a lényegtelen a budo gyakorlásában. Ez a legtöbb tévedés forrása. Sokszor úgy érzik, mintha előre tudnának mindent. Sok mindent nem értettek meg, ezért ezt a sok mindent figyelmen kívül hagyták , és hosszú-hosszú kerülő utat járnak be. A kerülő út végén látják be, ha bíztak volna instrukturokban hamarabb célba érnek. Van aki az egész életét a kerülő úton tölti.

A budo tanítása japánul oshi mindig a sensei tapasztalata határozza meg a történéseket, és a tanítványok véleményét soha nem veszik figyelembe. A tanítványok igazodnak a sensei iránymutatásához.

Nem bízonyitás kérdése a helyes és a helytelen megkülönböztetése, ezért nem lehetséges a mester és tanítvány között eltérés véleményekben, és közös döntés sem a gyakorlatok szükségességéről.

A tanítványok ahol ezt követelik, küzdenek a mesterrel és ők határozzák meg, hogy mit kell nekik tanítani, ott nincs emberi tartás, ott nincs tanítás, ott nincs budo, ott a mester visszavonul.

Dojóban tanulni a budo gyakorlását jelenti, a sensei írányitásával, mesterré kívánunk válni.

Mikor válunk mesterré?

Akkor amikor a mesterünk ezt mondja. Ha a tanulás folyamata megszakad a tanítvány bizonytalanná válik és ismét az alapoktól kezdheti a tanulást.

A budoban történő tudásnak nincs hierarhiája a mesterszint alatt.

Az amerikai és európai kyu fokozatok azért alakultak ki, hogy a nem japán szemléletű sportolók eljuthassanak addig, hogy megértsék mit jelent a budo, majd ezután elkezdhessék azt tanulni.

A do az út megértése nem érhető el fokozatosan. A mesterfokozat akkor kezdődik, ha átlátjuk az utat. Ezután önállóan kell kiépíteni a tanítványnak a saját útját. Az út átlátásának folyamatai (japánul jitoku) teljesen különbözik az európai és amerikai emberek gondolataitól, mely szerint a tanítvány tudása vagy képessége adja meg a tanítvány átlátási képességét. Az út átlátása nem a tanulásból, az edzésekből, hanem a mesterhez való emberi közelségből következik. Ezért egyedül a tanítvány tartása (japánul shisei) a felelős. Ha a tanítvány ezt elhanyagolja semmilyen viszony nem létezik a mester és a tanítvány között. Nem lehetséges a megértés. Ezért képtelenek az amerikai és európai emberek felnőni mesterükhöz, mert ez az emberi magatartásforma nagy alázatot, bizalmat, önmegtartóztatás, önfegyelmet, szeretetet feltételez. Ez a tanulás a helyes magatartásra való állandó törődést jelent. Csak ezen feltételek teljesülése esetében nyílik meg az út a tanulók előtt. A tanulók így is eltévednek, téves magatartásokat vesznek fel. Lényegében itt az egoról van szó, az önös érdekről, az Én túlzott előtérbe kerüléséről, mely miatt a tanuló letéved a karate do ösvényéről.

Nagyon gyakori, hogy ezelőtt az akadály előtt álló tanuló azt mondja, hogy az út hamis, mert így nem kell ügyelnie saját tartására, minden bukást fényesen ki lehet magyarázni, ám ez nem változtat a bukás tényén.

A magyarázatként szolgáló logika lényegtelen, az ilyen ember nem tudja átlépni ezt a korlátot és az ő világában a karate csak azon a korláton belül létezik, amit ő saját magának felállitott és melyen átlátni képtelen. Sokkal egyszerűbb a másik embert hibáztatni saját kudarcunkért, mint saját magunkba nézni és magunkat legyőzni.