A lelki és testi egészség

Fogalmát a  karate - do szempontjából közelítjük meg.

A karate-do az aikido judo lényegében a Meiji restauratio után (1868) jött létre. A judo a  XIX. a másik két harcművészet a XX. században.

Az 1600-as évektől 1990-2000-ig a küzdősportok brutalitása egyre csökken és a lényeg a hatékonyságról, a szépségre és a japán értelmi harmóniára terelődött.

1990-2000 azonban jelentős változás hozott és megindult egy ellenkező irányú folyamat, ahol az ellenfél fizikai harcképtelenné tevése a cél, akár jelentős egészségkárosodás révén is, pl: K1, MMA ketrecharc stb.

A Bushido 1600- napjainkig Budová szelídült. A Bushido a fegyveres nemesek íratlan szabályai a mai napig érvényesek. Ezek a következők:

• Seigi: egyenes jellem, őszinteség, igazságosság
• Yuki: bátorság, kitartás.
• Jin: jóindulat, együttérzés, könyörületesség.
• Reigi: udvariasság, tisztelet.
• Makoto: igazmondás, őszinteség.
• Meiyo: becsület.
• Chugi: a hűség kötelme.

Az Zen Budhizmus adta ezen fogalmak alapjait és rendkívüli fontosságot nyert az önkontroll és a bölcsesség. Maga a Zen Budhizmus a sorsba vetett nyugodt bizalomra, az elkerülhetetlenbe való beletörődésbe, az élet semmibe vételére, a halállal való barátságos viszonyra tanította követőit.

A Sintoizmus a hűséget, az ősök tiszteletét, a gyermeki jámborságot hirdeti. Ebből következik az önismeret fejlesztésének szükségessége. Ugyancsak innen származik a hazafiság és hűség eszménye. Itt Konfucius és Mencius eszméi is feltűnnek.

Az erkölcsi viszonylatrendszer öt területét ölelik át ezek a felvetések:

• Úr-szolga
• Apa és fiú
• Férj és feleség
• Idősebb és fiatalabb testvér
• Barát és barát

Mindezek a tanítások és a tudásanyag a cselekvésben tükröződött „tudni és cselekedni ugyanaz”.

Egyenes jellem, őszinteség, igazságosság

Összefügg a becsület fogalmával, az egyenes jellem az erőt jelenti, mellyel cselekednünk kell. Itt jelenik meg a kötelesség, mint motiváló erő. Ez kényszeríti ránk a gyermeki jámborságot, ha a szeretet már hiányzik.

A japánok szerint ez a helyes megfontolás, mely néha szomorú és szégyellni való dolgok elkendőzésére szolgál.

Bátorság, kitartás

A bátorság csak akkor számít erénynek, ha az igazságosság és becsület védelmében használják.

Jóindulat, együttérzés, könyörületesség

Igazi bátorságot a hűség és a becsület szül. Itt a keleti filozófia szerint a nyílt becsületesség és a szigorú igazságosság úgy függ össze, mint a férfias erények és a jóindulat és könyörületesség nőies értékei. A jóindulat nem gyengeség, hanem céltudatos erő, mely képes megmenteni vagy megölni.

Udvariasság, tisztelet

Az együttérzésből származó erény, a másik ember személyének és érzéseinek tiszteletben tartását fejezi ki. Legmagasabb rendű formájában megközelíti a szeretetet. Nem képmutatás, hanem a lelki fegyelem megnyilvánulása. Magasabb rendű viselkedési forma, mint a harag vagy rosszindulat. Az udvariasság a másik fél és saját becsületünk megőrzésének egyik módja. Az udvariatlanság a másik ember eltiprása, mely becsületsértés és megtorlást kíván.

Igazmondás, őszinteség

E nélkül az udvariasság csak színjáték. Az udvariasságból elferdített igazság azonban nem bűm, hanem üres formalitás, melyet senki sem vesz komolyan.

Becsület

A személyes méltóságot és önértékelést magába foglaló érzés.

Hűség

A hierarchia csúcsa a hűbérúr, de feljebbvalókkal szemben is a hűség fogalma kötelező. A többszörös láncolatban a hűbérúrhoz való kötöttség volt a legfőbb. Mindig a hűbéri hűség fontosabb, mint a családi. A hűséget és az azzal járó engedelmességet azonban a hűbéres nem volt köteles elviselni. A hűséges vazallus azzal mutatta ki legjobban hűségét, ha adott pillanatban megkritizálta urát, aki ezért hálás volt. Van azonban hűtlenség is, mely lázadásnak minősül a hűbérúr ellen. Ilyenkor nincs kegyelem. A bushidóban nincs enyhítő körülmény.

Önuralom

Nem mutatják ki őszintén érzéseiket, mert nem akarják megzavarni a többi ember harmóniáját. Az udvariasság és együttérzés miatt nem sírnak vagy dühöngnek hangosan. Lényege nehogy megzavarják a gondolatok és cselekvés összerendezettségét. Az arcon lévő mosoly derűt és jókedvet vált ki, képes felkavart indulatok lecsillapítására.

A szamuráj erkölcsi tételei egyetemlegesek, nem szabad, hogy csupán Japánra korlátozódjanak, mert bármelyik nép és azok gyermekei gazdagodhatnak általa.

A Budo fogalma

Jelentése harci út vagy a harc útja.

Bu: harc, harci módszerek.

Do: út, ösvény.

Valamennyi japán harcművészet gyűjtő fogalma.

A budo a harci technikán nem csak a tudást, hanem az én tudat önmegtartóztatás általi öntanítását érti. Más jelentésben az ember a harcban való tökéletességhez csak a ritmusba való beilleszkedés, a természet mozgása és a világegyetem által juthat hozzá.

A harcosnak át kell adnia magát a semminek. A technikai tökéletesség és szellemi tökéletesség.  A budo a harci technikán nem csak a tudást, hanem az én tudat önmegtartóztatása általi öntanítást érti. Ez fejeződik ki a do szóban. Mint túlélési technikát már nem szükségesek ezek a harci technikák és a sport hatástalanította ezeket a technikákat, de a lelki háttér nem veszett el. A budo hagyomány, alapja a tradíció, e nélkül nem beszélünk budoról. Mindig a helyzethez kell alkalmazkodni, úgy ahogy a helyzet megkívánja.

A harc olyan, mint a folyó, szakadatlan áramló  és mindig változó. Alkalmazkodj és légy természetesen áramló. A do maga az élet.

A harcos önmaga mestere, nem harcol, mert már harcolt. Legyőzte legnagyobb ellenfelét, önmagát. Mindig légy tudatában felelősségednek.

1. A testünket a betegségektől kell megvédeni, egészségünket megőrizni. Ez az első számú önvédelem. Az első, hogy testünket belülről védjük meg és csak következő lépés a külső támadásokkal szembeni védekezés.

Budo: Szellem- Erkölcs- Harc

1.szint: Fizikai

            Önvédelem

             Fizikai kondició

2.szint: Szellemi

            Hagyomány

            Önfejlesztés

             Életforma